Gyakran Ismételt Kérdések

1.Milyen vizsgákat kell letenni ahhoz, hogy solymász lehessen valaki?
       Ahhoz, hogy valaki solymászmadárral vadászhasson, solymászattal kiegészített vadászvizsgát, solymász gyakorlati vizsgát kell tennie, és ki kell váltania a vadászjegyet. Ha vadonból származó madarat szeretne, akkor ezeket a vizsgákat Természetvédelmi Jogi vizsgával is meg kell toldani. Tenyésztett ragadozó madár tartásához a madár jogszerű megszerzését igazoló dokumentum szükséges (EU bizonylat, tenyésztői igazolás, eredetigazolás).

2.Hogyan lehet valaki a Magyar Solymász Egyesület tagja?

                A titkárhelyettesnél kell jelentkezni, aki regisztrál minden jelöltet. A soron következő taggyűlésen (ahol napirend a tag- tagjelölt-felvétel) a tagság szavaz a jelenlévő tagjelölt-jelöltek rövid bemutatkozása után nyílt szavazással a felvételről. Az így bizalmat kapott tagjelölteknek 2 év áll a rendelkezésére, hogy a szükséges ismereteket és vizsgabizonyítványokat megszerezzék ahhoz, hogy a tagság a próbaidő leteltével ismét nyílt szavazás alkalmával taggá válassza őket.

3.Milyen madarakkal, és mire lehet vadászni?

                Ez nagyon tág kérdés, minden ragadozó madár vadászik. Ennek megfelelően minden ragadozó madárral lehet vadászni, mégpedig arra, amire a solymász rá tudja venni. A legelterjedtebb vadászat héjával a nyúl, fácán, vándorsólyommal a fácán. De a lehetoségek gyakorlatilag végtelen széles skálán mozognak. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a solymászmadarak a vadászat szempontjából vadászati eszköznek minősülnek, így a vadászati idény és a természetvédelmi oltalom a zsákmányállatokra a solymászat esetében is érvényesek! Tehát nem biztos, hogy szabad solymászni egyes zsákmányállatokra, amire egyébként lehet vadászni.

4.Mit jelent az anwart?

                Az anwart vagy kivárós vadászat a magasröptű madarak (legtöbb sólyomféle, esetleg sasok, ölyvek) stílusa. Lényege, hogy a vadászmadár azelőtt eresztésre kerül, hogy a zsákmányállatot észrevette volna. Így nem üldözni kezd, hanem felköröz, magassági előnyt szerezve. Az állókutya (legtöbbször valamilyen vizsla) által jelzett vadat a solymász (ritkábban a kutya) akkor zavarja ki, amikor a madár megfelelő helyzetben, magasságban van. Így a vadászat fő látványossága a zuhanásból történő vágás.

5.Mit jelent az imprintált?

                Az imprinting - imprintálás szó bevésődést jelent. Azt az időszakot értjük alatta, amikor a fióka még korábbi tapasztalatai híján az őt körbevevő ingereket félelem és egyéb érzelmi megnyilvánulások nélkül megtanulja. Az imprintálás egyik legfontosabb része a fajtárs "kiválasztása". A solymászok által szakzsargonként használt "imprint" szó azt jelenti, hogy az adott solymászmadár már fióka korában úgy lett nevelve, hogy az az emberre tekint fajtársként. Ezek a madarak nem állnak a későbbiekben sem párba más ragadozókkal, de ember általi mesterséges termékenyítésre alkalmasak. Az imprintálás kulcsfontosságú eleme a nagyon fiatal (néhány napos) kortól történő nevelés. A ragadozó madarak habitusukból fakadóan akkor is megszelídíthetők, ha szülőmadarak nevelték őket, de ennek semmi köze az imprintáláshoz!

6.Mennyi idő alatt lehet betanítani egy vadászmadarat?

                Először is szét kell választani az emberhez való idomítást a vadászatra történő idomítástól. Az emberhez szoktatott madarat szabadon lehet ereszteni úgy, hogy az vissza is jöjjön a hívó szóra. Ezt elérték már néhány esetben pár nap alatt is, de néha egy hónap alatt sem. A vadászatra való idomítás nagyban függ a vadászandó fajtól. Tojó héjánál elérni, hogy támadjon fácánra, elég akár egy alkalom is, de például hím vándorsólymot idomítani szürkevarjúra hetek-hónapok, és sok esetben így sem sikerül.

7.Mit jelent a szatunázás?

                A solymászmadarakat gyakran nem kesztyűre hívja a solymász, hanem egy zsinórra kötött műcsalira, ún. tollbábura régebbi szavunkkal szatunára. A klasszikus értelemben használt "szatunázás" szó azt jelenti, hogy a solymász ezzel a műcsalival edzi a madarat úgy, hogy azt nem adja egyből oda a madárnak, ahogy az rá akar repülni, hanem elhúzva előtte kicselezi többször is. Ilyen módon a madár többet repül, gyakorolja a támadás, fordulás stb. fortélyait, és többet edz. Közkeletű kifejezés a szatunázásra a bábuzás.

8.Hogyan hívható kesztyűre egy vadászmadár?

                Eleinte kizárólag jutalomfalattal, később, többéves madarak esetén néhány solymász egy-egy visszahíváskor nem jutalmazza feltétlen a madarat, ez ízlés és madár dolga. A kézrehívásnál azonban minden esetben fontos, hogy feltételezhető, hogy a madár "túllendül", így soha ne az arc elé hívjuk madarunkat. Célszerű a madárnak háttal állva magunktól a leglátványosabban eltartva kezünket hívni őket. A kar kissé felfelé álljon!

9.Kesztyű vagy bábu?

                Is! Minél több módozatot tanul meg a madár a visszatérésre, a solymász annál több eszközzel kombinálhat.

10.Mit és mennyit, és naponta hányszor esznek a vadászmadarak?

                Madártól függ. Alapszabály, hogy ne egyen huzamosan olyan állatot a solymászmadár, ami nagyobb testre, mint ő maga. Így a megfelelő tápanyag-arányt nem borítjuk fel. A solymászmadarak az esetek legnagyobb részében kizárólag egyszer esznek naponta, a repítés után. Így kalkulálható a madár következő napi éhségérzete, ami a repítés alapja. Szélsőséges esetben (nagy hideg, kistestű madár) a délután repített madár ehet reggel is egy keveset, ha igényli a szervezete. Ezt minden esetben az adott madár és szituáció dönti el. A leggyakoribb takarmányféleségek solymászmadarak esetén: galamb, japánfürj, naposcsibe, egér, patkány.

11.Milyen madárral kezdjek?

                Kezdéshez két fő szempontot ideális szem előtt tartani. Az egyik, hogy "megbocsátó" madarat válasszunk, amelyik elnézi azokat a hibáinkat, amelyeket tapasztalatlanságunkból fakadóan okozunk madarunknak. A másik, hogy egészségügyi szempontból kevésbé igényes madarat kezdjünk idomítani, amely viszonylag széles sávban jelzi, ha valami nincs rendben.
A kevésbé megbocsátó madarat könnyebb megijeszteni egy hirtelen kézmozdulattal, vagy bábuval, és a zsákmányállatra történő bevezetéskor is könnyebb elrettenteni őket hibás megközelítéssel. A kisebb termetű madarak anyagcseréjük gyorsasága miatt általában hamarabb kerülnek betegségek által kritikus állapotba, a nagyobb testűek jobban bírják a stressz helyzetet. Jellemzően ez a két szempont madaranként együtt szokott jelentkezni. Például kifejezetten érzékeny madarak a karvalyok, a kis sólyom, kabasólyom, míg sokkal toleránsabbak a nagy sólymok, héják, foleg sasok. A hibrid sólymok bár egészségügyi szempontukat tekintve kezelhetőek, rendszerint heves vérmérsékletük miatt kezdők számára nehezen idomíthatóak.
Egyes esetekben specifikus szempontokra oda kell figyelni, például a hazaitól jelentősen eltérő környezetből származó madarak a mi klímánkat néha nehezen turik. Trópusi madarakat futött helyen kell esetleg teleltetni, míg az északi madarak fogékonyabbak a légzőszervi megbetegedésekre. Tehát kezdő madárnak Magyarországon mindenképpen mérsékelt égövi, közepes testű madár javasolt, mint a héja, egerészölyv, Feldegg-sólyom, kerecsen, esetleg vörös vércse.

12.Hol lehet madarat szerezni?

                Származást tekintve alapvetően kétféle madártípust használ a solymászat. Természetből illetve zárt téri tenyészetből származót.
Természetből származó madarak esetén a legfontosabb szempont, hogy az illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges mind a megszerzéshez, mind a tartáshoz. Ma Magyarországon (2006) természetes populációból a hatóság héja, karvaly és egerészölyv beszerzésére ad engedélyt solymászat céljából.
Két módon lehet így madárhoz jutni, egyfelől veszélyeztetett fészkek fiókáinak kiszedésével, illetve a már kirepült, esetleg már kóborló fiatal madarak befogásával. A befogásra ilyen esetekben fácántelepeken kerül sor, ahol a helyi vadászatra jogosulttal együttműködve csapdázzák a solymászok a ragadozó madarakat.
Zárt téri tenyészetből származó madár vásárlásakor a legszűkebb keresztmetszet általában a vásárló pénztárcája, mert mostanra Európa-szerte gyakorlatilag mindenféle ragadozó madár legtöbb alfaját tenyésztésbe vonták. Ilyen helyeken célszerű már ősszel jelezni a vásárlási szándékot (néha még korábban), és elo~re egyeztetni a fióka alapvető jellemzőit (hím - tojó, imprint - szülő által nevelt, stb.). Esetenként a tenyésztő előleget kérhet, különösen speciális kívánságok esetén. A tenyészetek jelentős része megtalálható a weben is.

13.Mennyibe kerül egy jó madár?

                Háromféle jó madár van.
 
Az első, a jó adottságú, nyers még nem idomított madár. Az ilyen madaraknak ismert tulajdonságúak a szülei, és jók a küllemi adottságai. Fontos a faj, a méret, a szín és az arányok, leginkább a lábak és a csőr mérete a testhez - fejhez. Természetesen vásárlótól függnek ezek az igények, de elmondható, hogy a nagyméretű, hosszú ujjú, erős csőrű, kis fejű, széles mellű madarak mindig kelendőek. Ezeket a madarakat a beszáradást követően munkába kell fogni, mert vadászértékük e nélkül rohamosan csökken, mintha járókában tartanánk egy 6-7 éves gyereket, akiből egyébként sportolót kell faragni.
 
A második "jó" madár, amelyiknek a tenyészértéke nagy. Ezek olyan madarak, mint az előbb említettek, azzal a különbséggel, hogy túl vannak az ivarérettségen, és tenyészmadárként való hasznosításra értettek mind fizikálisan, mind mentálisan. Tojó madarak esetében fontos a kondíció, mert a tojásrakás nagyon sok energiát felemészt, a hím madaraknál pedig nagyon fontos a kiegyensúlyozottság, mert a spermiumtermelés ennek fontos eredménye. A jó tenyészértékű madarak rendszerint kettő-négyszer többe kerülnek a nyers madaraknál, de természetesen előfordulnak ennél szélsőségesebb példák is.
 
A harmadik "jó" madár nagyon szubjektív tárgya ennek a kérdéskörnek. Az idomított vadászmadárról van szó. Ennek is két fajtája van, egyrészt az alapidomított madár, ami ki van repítve, megszokta a solymászat kommunális vonzatait, de még nincs semmilyen állatra bevadászva, illetve a teljesen kész, mindenre betanított madár. Van a solymászatnak olyan rétege, amelyik az eloző típust keresi, főleg az arab országokban, ahol presztízs a solymászat, de a kész, bevadászott sólyom vásárlása általában (kivételes esetektol eltekintve) visszatetszést vált ki mindenhol, hiszen a solymászat a madár idomítását is magában foglalja, így a más által bevadászott sólyommal történő vadászat egyfajta "idegen tollakkal való ékeskedés", amire sokan egyáltalán nem is hajlandóak érthető módon.
 
2005-ben egy angliai tenyészet árai következők voltak összehasonlításképpen (Hím, Tojó):
 
- Finn Héja L900 (900g+) L2000(1417g -1640g)
- Német Héja L625 L1300
- Cooper Héja L450 L595
- Sonoran Harris Hawks L375(900g) L550(1200g)
- Sonoran x Harris Hawks L375 L550(up to 1200g)
- Karvaly L175 L295
- Ferruginous Hawks L395 L500
 
- Vörösfarkú Ölyv L350 L450
- Kis Sólyom L495 L595
- Skót Vándorsólyom L550 L1000-L1500
- Vándorsólyom L450 L950
- Perlin (Vándor/Kis sólyom) L650 L795
- Vándor/Kerecsen L450 L595
- Vándor/Feldegg L475 L595
- Vándor/Sivatagi L500 L850
- Feldegg L450 L550
- Északi/Kerecsen L500 L950
- Északi/Vándor L595 L2500 - L3500
- Északi/Sivatagi L595 L1500
- Gyrlins (Északi/Kis sólyom) L800 L950
 
Ezek a madarak szülő által neveltek, az imprintálást a tenyészet 25% felár ellenében vállalta.

14.Felnőttet vagy fiókát vegyek?

                Mind a kettőnek van előnye is, hátránya is. Fiatal madarat valamivel nehezebb tartani az első időszakban, viszont hamarabb szelídül. Felnőtt madárnál elmarad a nevelés, csak szelídítés és idomítás van terítéken. A felnőtt korban munkába vett madarak rendszerint önállóbbak, nincsenek annyira hozzánőve gazdáikhoz, mint a nevelt madarak, ami megosztja a solymászokat, valaki egyiket, mások a másikat részesítik előnyben.

15.A tanítást elég ösztönből csinálni, vagy vannak szabályok?

                Természetesen meg lehet próbálni "ösztönből" tanítani a madarat, de ilyenkor hamar kiderül, hogy vannak szabályok, amiket célszerű követni.

16.Milyen szakirodalmat ajánlanak?

                A magyar szakirodalom meglehetősen hézagos, Bástyai Lóránt "Vadmadárból vadászmadár" című 1955-ben kiadott könyvén kívül kifejezetten szakmai kiadvány nem jelent meg az Egyesület évkönyveit leszámítva. A külföldi irodalom ennél sokkal bővebb, ott sokkal inkább a bőség zavara a jellemző.

17.Tojót vagy hímet vegyek?

                Ez attól is függ, mire akarsz/tudsz vadászni. A tojók általában egy harmaddal nagyobbak a hímeknél, ehhez képest változik a zsákmányrepertoárjuk is. Sokak szerint a hímek fürgébbek, a tojók viszont gyorsabbak, itt is szubjektív a legtöbb tényező azon kívül, hogy a tojók erősebbek.

18.Vannak ilyen találkozók, ahol lehet tanulmányozni a madarakat, és a gazdáktól tanulni?

                Természetesen vannak, az Egyesület szervez közös vadászatokat, sőt évente egy nemzetközi találkozót is, ami nyilvános. Itt minden madarat meg lehet nézni, de mivel minden tagjelölt kap egy "mestert", ezért a jelentkezés elfogadásának pillanatától biztosítva van a ragadozó madarakkal való közvetlen kapcsoltat a kezdők számára.

19. Miként juthatok Hatósági Erkölcsi Bizonyítványhoz?
                     A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérőlapot az alábbiak szerint kell kitölteni. A formanyomtatvány III. mezőjében (Valamely törvény által meghatározott, speciális feltételeknek való megfelelés igazolása) az „igen” választ kell megjelölni, majd a IV. mezőjében az alábbi jogszabályhelyet kell feltüntetni: A természet védelmérőlszóló 1996. évi LIII. törvény 78/B. § (2) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése.

Tájékoztatom Önöket, hogy fenti bizonyítvány postai úton, vagy ügyfélkapus regisztrációt követően elektronikus úton is igényelhető az alábbi címen: www.nyilvantarto.hu/ugyseged.