136/2022. (IV. 7.) Korm. rendelet
a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 2. és 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- § A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet] 2. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„k) genetikai profil: egyedi azonosításra vagy az egyed leszármazásának igazolására alkalmas, genetikai markereken alapuló laborvizsgálat eredménye.”
- § A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a mentőközpont állatorvosának véleménye szerint az egyed stabil, fájdalommentes állapota elérhető, de az egyed a szabad életre alkalmatlan, a természetvédelmi hatóság - a 8. § szerinti követelmények figyelembevételével - hivatalból dönt az egyed elhelyezéséről.”
- § (1) A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Solymászati célra - a (4a) bekezdésben meghatározott kivétellel - tartási, hasznosítási, bemutatási engedély kultúrtörténeti hagyományápolás céljából természetes személynek csak héjára (Accipiter gentilis), karvalyra (Accipiter nisus), szirti sasra (Aquila chrysaetos), szalagos álölyvre (Parabuteo unicinctus), északi sólyomra (Falco rusticolus), Feldegg-sólyomra (Falco biarmicus), valamint vándorsólyomra (Falco peregrinus) adható. Vadon élő állományból történő befogásra és solymászati célra történő hasznosításra engedély nem adható.
(4) A 16. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő természetes személy részére engedélyezhető
- a) az 1. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó fajok egyedének tartása, hasznosítása és bemutatása a 2. § c) pontja szerinti közérdekből, valamint kártevők elleni biológiai védekezés céljából,
- b) engedéllyel tartott solymászmadárral történő, kártevők elleni biológiai védekezés.”
(2) A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4a) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4a) Nemzetközi solymásztalálkozó megrendezése céljából a (3) bekezdésben felsorolt fajok külföldről a nemzetközi solymásztalálkozó időtartamára a külföldi résztvevők által behozandó egyedeire a 19. § (4a) bekezdésében meghatározott hazai szervezet részére is adható tartási, hasznosítási, bemutatási engedély.
(5) A (3) bekezdés szempontjából kultúrtörténeti hagyományápolásnak minősül a solymászatnak mint történelmi vadászati módszernek a természetvédelmi jogszabályokkal összeegyeztethető gyakorlása, az ehhez szükséges solymászmadarak hazai létszámának fenntartására irányuló tenyésztés, továbbá az idomítás, valamint a solymászat mint vadászati módszer - szervezett rendezvényen történő - ismeretterjesztési célú gyakorlati bemutatása.”
- § (1) A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Solymászati célra tartási, hasznosítási, bemutatási engedélyt az a természetes személy kaphat, aki a 4. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeken túl
- a) solymászati tevékenységre jogosító természetvédelmi vizsgát tett, vagy a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról, a vadászvizsgáról és a kiegészítő vizsgákról szóló rendelet szerint ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti vizsgarészét 2022. augusztus 1. után sikeresen teljesítette,
- b) nyilatkozik arról, hogy a solymászmadarat kultúrtörténeti hagyományápolás céljából kívánja tartani, hasznosítani, illetve bemutatni, valamint
- c) tenyésztési célú hasznosítási kérelem esetén legalább 5 év solymászmadár-tartási gyakorlattal rendelkezik.”
(2) A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A solymászmadár-tartási engedély kiadásának feltétele a minisztérium honlapján közzétett mikroszatellita markerek alapján meghatározott genetikai profil benyújtása a természetvédelmi hatósághoz. A szalagos álölyv (Parabuteo unicinctus) tartási engedélyéhez genetikai profil benyújtása nem szükséges. Solymászmadár külföldről történő behozatala esetén a genetikai profilt a behozatal napjától számított legfeljebb 60 napon belül kell benyújtani. Nemzetközi solymásztalálkozó megrendezése céljából kérelmezett solymászmadár-tartási engedélyhez genetikai profil benyújtása nem szükséges.”
- § A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A védelemben részesülő állatfajok egyedének tartását, hasznosítását, bemutatását)
„a) solymászmadarak és a 14. § (4) bekezdése szerinti eljárás esetében országos illetékességgel a természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal),”
(engedélyezi.)
- § A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A solymászmadár tartása, hasznosítása, bemutatása iránti kérelemnyomtatványt és a kitöltési útmutatót a Pest Megyei Kormányhivatal a honlapján teszi közzé.”
- § A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 24. §-sal egészül ki:
„24. § A 2022. augusztus 1-je előtt már végleges tartási engedély alapján tartott solymászmadarak esetében a genetikai profil benyújtásának határideje 2022. december 31.”
- § A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„a) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (1) bekezdése, 5. cikk e) pontja, 6. cikk (1) bekezdése, 7. cikk (4) bekezdése, 9. cikk (1)-(2) bekezdése;”
- § A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
- § A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
- a) § (5) bekezdésében a „vándorsólyom (Falco peregrinus)” szövegrész helyébe a „vándorsólyom (Falco peregrinus), a szalagos álölyv (Parabuteo unicinctus)” szöveg,
- b) a 4. számú melléklet 16. pontjában a „Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem” szövegrész helyébe a „Kijelentem” szöveg
lép.
- § Hatályát veszti a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
- a) § (4) bekezdése,
- b) számú melléklete,
- c) számú melléklet „Kitöltési útmutató és magyarázat” rész 5. pontjában az „ , illetve 16. § (1) bekezdés a) pont” szövegrész.
- § Ez a rendelet 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.
- § Ez a rendelet a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (1) bekezdésének, 5. cikk e) pontjának, 6. cikk (1) bekezdésének, 7. cikk (4) bekezdésének, 9. cikk (1)-(2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
- melléklet a 136/2022. (IV. 7.) Korm. rendelethez
„6. számú melléklet a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez
Solymászmadár tartása, hasznosítása, bemutatása iránti kérelem tartalma és mellékletei
- Solymászmadár tartása, hasznosítása, bemutatása iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) tárgyát képező solymászmadárra/solymászmadarakra vonatkozó adatok:
1.1. tudományos fajnév,
1.2. magyar fajnév,
1.3. egyedi azonosító száma, az egyed (egyedek) eredetét igazoló CITES dokumentumnak (amennyiben van) a típusa és a száma,
1.4. ivar,
1.5. az egyedek száma.
- A kérelem tárgyát képező solymászmadárra/solymászmadarakra vonatkozó adatok:
2.1. a tojó szülőállat egyedi azonosítója, hatályos tartási engedélyének, eredetét igazoló CITES dokumentumának (amennyiben van) a száma,
2.2. a hím szülőállat egyedi azonosítója, hatályos tartási engedélyének, eredetét igazoló CITES dokumentumának (amennyiben van) a száma.
- A kérelmezett tevékenység leírása:
3.1. a tevékenység pontos helye,
3.2. a tevékenység ideje,
3.3. a tevékenység célja (hasznosítás esetén),
3.4. a tartási körülmények részletes leírása,
3.5. tenyésztési kérelem esetén a várható szaporulat elhelyezése.
- A kérelmező nyilatkozata arról, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek, továbbá vele szemben a Tvt. 78/B. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.
- A kérelmező nyilatkozata arról, hogy a kérelemben szereplő egyeddel/egyedekkel a birtokában levő egyedek száma nem haladja meg a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésében meghatározott kvótát.
- A kérelmező nyilatkozata arról, hogy a kérelemben kérelmezett tevékenységet kultúrtörténeti hagyományápolás céljából kívánja folytatni.
- A kérelemhez szükséges mellékelni
7.1. az egyed származását igazoló dokumentumok másolatát (CITES dokumentum, az egyed korábbi tartási engedélye vagy befogási engedély),
7.2. a nagykorúságot igazoló dokumentum másolatát,
7.3. a vadászvizsga, a ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti vizsgarészéről szóló igazolás vagy (amennyiben az előző 2022. augusztus 1. előtti keltezésű), a solymászati tevékenységre jogosító természetvédelmi vizsga bizonyítványának a másolatát,
7.4. a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonosának a nyilatkozatát a tartáshoz való hozzájárulásról,
7.5. a solymászmadár-tenyésztési kérelem esetén a tartási gyakorlatot (minimum 5 év) igazoló dokumentum (a tartási engedély) másolatát,
7.6. a solymászmadár-tenyésztési kérelem esetén a szaporulat elhelyezésére vonatkozó szándéknyilatkozatot.”
December 14-én további hat ország csatlakozott az UNESCO regiszteréhez
2021-ben az UNESCO közgyűlése újabb 6 ország felvételéről döntött " A solymászat, mint élő emberi örökség" reprezentatív listájára.
Horvátország, Írország, Kirgizisztán, Hollandia, Lengyelország és Szlovákia került be ebbe a megtisztelő társaságba.
Az emberiség szellemi kulturális örökség jegyzékébe eredetileg az Egyesült Arab Emírségek kezdeményezésére került be a solymászat 2010-ben.
A solymászati névsor értéke nem csak az, hogy a felvett 24 ország azonos értékközösséget képvisel, de mind a 180 UNESCO tagországnak a véleményét tükrözi, mivel szavazat egység kell a felvételhez.
Az UNESCO konszenzus alapján működik, ha akár egy ország is „nem”-et mond, akkor leáll a kulturális elem felvétele a listára. Ennek az UNESCO jegyzéknek az értéke az, hogy bármely országban működő solymász csoport példaként használhatja, érvelhet a solymászat mellett még azokban az országokban is, amelyek nem az egyezmény aláírói. Bármely elem sikeres felvétele a Nemzetközi Listára nem csak engedélyt jelent, hanem kötelezi is a kormányokat, hogy segítsék és népszerűsítik az elemet.
Van egy régi közmondás, amely azt mondja: „A társadalom akkor fejlődik naggyá, ha az öregek olyan fákat ültetnek, amelyek árnyékában már sohasem ülhetnek.”
Az UNESCO elismerése azoknak köszönhető, akik korábban
ápolták és művelték a solymászat művészetét tudva azt, hogy talán soha sem látják meg annak teljes társadalmi kiteljesedését.
A solymászat egy család; megható, hogy oly sok ország rokonnak érzi magát
ebben a családban.
Forrás: IAF Newsletter
Különös, hogy amíg a világ intellektuális része ünnepli a solymászatot és megtartandó kulturális értéknek tartja, a magyar természetvédelmi kormányzat éppen most igyekszik betiltani a nyilvánvalóan ősi, hagyományos madárbeszerzési módot, a vadonból történő befogást.
- évi XXXVIII. törvény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről. 1§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a szellemi örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
A magyar hatóságok kötelezettségei az UNESCO Egyezmény kihirdetéséről, a 2006. évi XXXVIII. törvény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről törvény alapján.
A nemzetközi egyezmények alapján kihirdetett, a Szellemi Kulturális Örökség megőrzéséről szóló törvény az alábbiakat fogalmazza meg:
„védelem”: a szellemi kulturális örökség fennmaradását célzó intézkedések, beleértve az ilyen örökség azonosítását, dokumentálását, kutatását, megőrzését, védelmét, támogatását, megerősítését, terjesztését –
A Magyar Állam és annak hatóságai törvényt sértenek, amikor a solymászatot nem annak teljes vertikumában, sajátosságainak összességében értelmezik, hanem saját maguk által, szűkített formában definiálják, önkényesen meghatározzák. Az elképzelt szűkítéseknek megfelelően igyekeznek alakítani a solymászat gyakorlásának lehetőségét a kormányrendelet módosításán keresztül.
A szellemi kulturális értékek ugyan olyan értékűek és ugyan olyan szinten védettek a törvényeink által, mint az épített, vagy természeti értékeink. Mellérendelt viszonyban vannak egymással és nem alárendeltben. Nem lehet azt mondani, hogy egy épített örökség elem, amit az Unesco Világ Kulturális Örökségei közé felvettek többet, vagy kevesebben érne, mint egy azonos védettséget élvező természeti érték. Ezek alapján nem helyezhető alárendelt viszonyba a solymászat a természetvédelmi érdekekkel szemben.
Valószínűleg abszurdnak tűnne, ha valaki elkezdené lebontani az épített világörökség részét képező Halászbástya egy tornyát, bármilyen egyéb, pl. természetvédelmi okokra hivatkozva. Jelenleg ez történik a Világörökség részét képező solymászattal.
Arról nem beszélve, hogy ezt a törvénynél alacsonyabb rendű kormány rendelettel akarják megtenni. Visszaélés a hivatalnoki hatalommal.
Tisztelt Solymásztársak!
Az új kormányrendelet tervezettel kapcsolatban van néhány megjegyzésem, melyeket alábbiakban foglalok össze.
A természet védelmével kapcsolatos szabályozások célja a természet védelme. Ez nyilvánvaló. Új szabályozást, jelen esetben kormányrendeletet akkor kell hozni, ha a természetben, esetleg a társadalomban, olyan drasztikus változások következnek be, melyek indokolttá teszik a szabályozás megváltoztatását.
A rendelet tervezetnek számomra, és azt hiszem a magyar solymász társadalom számára is, két kellemetlen, fájó rendelkezése van: (1) kötelező DNS teszt, (2) a természetből való kivétel (héja, karvaly) teljes megszüntetése. Beszéljünk ezekről:
- A DNS tesztet a világ legtöbb helyén már beszüntették. mi most akarjuk elkezdeni. Nincs pozitív hatása a természetes állomány védelmére, hazai bevezetése nem indokolt. Egy bírósági eljárás során a DNS teszt (mikroszatellita assay) nem perdöntő, ha a mintát nem valami hivatalos személy veszi (pl. állatorvos, közjegyző, stb.) tanuk jelenlétében. Rengeteg felesleges adminisztrációval és anyagi befektetéssel jár; nyilván a tesztelő laboratóriumnak stabil bevételt jelent. Mi van, ha nincs DNS teszt? Lehet, hogy kétévenként kilopnak egy vándorsólyom fészket. Állítólag történt ilyen hazánkban is, pár éve. Ezeket el lehet kapni és megbüntetni. Figyelembe véve a hazai vándorsólyom állományt ennek nincs természetvédelmi jelentősége, ami nem menti fel a sólyom tolvajt, vagy orgazdát a szigorú büntetés alól. Felmerülhet, hogy az illető hibridekkel vadászik, ami jelenleg tilos Magyarországon, és ezt kell bizonyítani egy per esetén. Ez sem indokolja a teljes vadászmadár állomány DNS tesztelését (megjegyzem a hibrid solymászmadaraknak semmiféle természet károsító hatása nincs; ez tudományos tény). Megjegyzendő, a Washingtoni Egyezmény vérfrissítés céljából engedélyezi a szigorúan védett fajokból is a természetből való kivételt.
Összefoglalva: ha eddig nem volt kötelező a DNS teszt, akkor most mikor az európai vándorsólyom állomány talán történelmi magasságban áll, indokolt ez? Nem indokolt!
- A héja és karvaly természetből történő kivételének tiltása solymászatunkat jelentősen
károsítja. Solymászatunk leglényegesebb aspektusa (más is van) a hagyományőrzés. A hagyományos solymászat fontos szegmense a vadonfogott madár megszelídítése, idomítása, ez része a solymászat művészetének. Ahogy Tóth János solymásztársunk korábbi hozzászólásában kifejtette solymászatunk a magyar és nemzetközi Szellemi Kulturális Örökség része, hazánkban Hungarikum. Ez jelentősen károsodik, ha nem engedélyeznek héja karvaly kivételt a természetből. Van-e ennek a tiltásnak természetvédelmi jelentősége?
A héja állomány valóban csökkent, de az utóbbi három évben ismét emelkedésnek indult. Mi lehet a héjaállomány csökkenésének hátterében:
- A fácántenyészetek száma jelentősen lecsökkent (a fiatal héják önálló életük első heteiben a fácántelepek állományán éltek; igaz sokat megfogtak és elpusztítottak közülük, de így is sok megmenekült az éhenhalástól).
- A nyugat nílusi vírus elterjedt, veszélyes a héja állományra.
- A dolmányos varjú nagyon elszaporodott, a vadásztársaságok ezért sok csapdát alkalmaznak ezek gyérítésére, mert jelentős kárt tesznek a szárnyas apróvad tojásainak elpusztításával. Ezekben a csapdákban a héja is megfogódik, valószínűleg így vagy úgy elpusztul (valószínűleg inkább úgy). Javaslatom, a vezetőségnek, a vadásztársaságok kapjanak egy levelet megyénként egy két solymász megnevezésével, akik szakszerűen kiveszik a csapdába került madarakat, ezek egy részét, ha majd úgy alakul a világ, hasznosíthatjuk solymászatunkban. Egyelőre el kell, hogy engedjük. Az egyszer csapdába került héja jó ideig, talán végleg, kerülni fogja a kellemetlen emlékeket idéző csapdákat, igaz csekély kárt tehet a vadállományban.
A karvaly állomány érdekes módon nem csökkent a nyugat nílusi vírus megjelenése ellenére sem, sőt soha nem volt ennyi fészkelő karvaly, mint most, tapasztalatom szerint. Lehet, hogy a karvaly kevésbé érzékeny a vírusra? – tudományos adatot nem tudok erről. Érdekes lenne ezt megvizsgálni. Azt megjegyezhetjük, hogy a héja és karvaly bár közeli rokonok, genetikusan jelentősen különböznek, amit a kromoszómák számának különbsége is jelez (héja: 78; karvaly: 66). A karvaly kiszedését befogását a természetvédelem nyugodtan engedélyezhetné vizsgázott solymászok számára minden előzetes engedély nélkül. Nem sokan élnének a lehetőséggel.
Ezek után mit tehetünk. Azt hiszem, ahhoz, hogy legalább a tíz évvel ezelőtti állapotokat el tudjuk érni, hosszú és intenzív tevékenységet kell folytatnunk ebben az irányban. Két dolgot hangsúlyoznék:
- A természetvédelmi szabályozás tudományos és nem érzelmi alapokon kell, hogy álljon.
- Hangsúlyoznunk kell, hogy a solymászat hungarikum. A magyar solymászoknak több lehetősége kell, hogy legyen, mint más európai népek solymászainak. Mi jelen voltunk az ázsiai pusztákon akkor, amikor a solymászat kezdődött, valamikor mi ringattuk a solymászat bölcsőjét.
Meg kell jegyezni, solymászatunk az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség része lett, és hazánkban Hungarikum, a folyamatot, annak szervezését, jelentős ellenszélben Tóth János solymásztársunk irányította, az Ő ötlete volt. Köszönet érte. Ez a tény talán fel fogja gyorsítani az új kormányrendelet megváltoztatásának folyamatát.
UTÓ ÍRAT
A DNS tesztről, erősen leegyszerűsítve. DNS-ünk és a madaraink DNS is, egy négy gyöngyszemből álló lánc, a tudomány a négy láncszemet A, T, G, C betűkkel jelzi. Ez a lánc kromoszómákba van elosztva, nekünk 46 van, a héjának 78. A DNS egy része fehérjéket kódol, más része szabályzó szereppel bír, vagy nem is tudjuk mi a szerepe. Vannak benne olyan szakaszok amelyek ismétlődő részeket tartalmaznak, pl. ATCATCATC…., vagy GTGTGT…. Ezek a mikroszatelitek. Ezek hossza egyedi. 8-12 ilyen mikroszatellita hosszának összehasonlításával lehet azonosítani egy madarat és a szülőket. Persze embernél is működik. A mérés során a csekély mennyiségű DNS részeket a koronavírus tesztnél is emlegetett PCR technikával amplifikálni kell, és méretét elektroforézissel határozzák meg.
Aradi János
Köszönöm, hogy beavattál minket egy kicsit a genetika világába, nekem nagyon hasznos volt a rövid magyarázat
Kedves karvalytartó solymászok!
Az augusztusban hatályba lévő jogszabályváltozás alapjá minden solymászmadár vonatkozásában egyedi DNS azonosító beszerzésére lesz szükség.
Az előírásra kerülő DNS azonosító teszteléséhez szüksége lenne az együttműködő laboratóriumnak néhány karvaly tollra.
Kérlek, ha tehetitek küldjetek 1-2 csévét is tartalmazó kitépett tollat borítékban a labor címére: 1077 Budapest Rottenbiller u 50. A borítékra írjátok rá "AQUILABOR", hogy csak a laborban legyen felbontva. Ha a toll kihúzásakor esetleg vércsepp is serken, itassátok fel fülpiszkálóval, és ha megszáradt azt is tegyétek bele a borítékba.
Ha működnek a tesztek, akkor a tesztre felhasznált tollak eredményeit megkapjátok, így azokat fel lehet majd használni a hatósági eljárások során, nem kell majd külön újra csináltatni.
Köszönjük a segítséget
Szia Imi!
Áprilisban voltunk szlovákiában és egy neves tenyésztővel is beszélgettünk a DNS azonosításról. Akivel beszéltünk szilárdan állította, hogy karvalyt nem tudnak azonosítani ugyanis nincs sehol marker amit használhatnának. Egyébként karvalyra ha jól tudom nem adnak tenyésztési engedélyt ami solymászkézen van azt pedig a hatóság engedélyezte. Minden természetből származó madárban van chip, csak azt kellene leolvasniuk.
üdv: Pista
Szia Pista!
Ez a természetvédelem, ami nekünk logikus, nekik nem az.
Ők ebből élnek, nekik nem az a fontos, hogy sok héja legyen, hanem az, hogy tudjanak mire pénzeket lenyúlni. Ha normálisan együtt működhetnénk, amiben együtt derítenénk fel a fészkeket, majd együttműködve gyűrűznénk le a madarakat. Egyúttal lekezelnénk diftéria ellen, és féregtelenítenénk is a fiókákat, mielőtt vissza tesszük a fészekbe. Egy év alatt megduplázódna az állomány, arról nem beszélve, hogy a gyűrűzött madarakat talán elengednék, a fácántelepen róka és larsen csapdázó puskás galambászok.
Lehet, ez a karvaly dns projekt 100 millióba fog fájni az államnak.
Üdv: Imre
Szervusztok!
"Kérlek, ha tehetitek küldjetek 1-2 csévét is tartalmazó kitépett tollat borítékban a labor címére: 1077 Budapest Rottenbiller u 50. A borítékra írjátok rá "AQUILABOR", hogy csak a laborban legyen felbontva. "
Lefogom a madarat mint egy libát, tépkedem a tollát, elküldöm a megadott címre.
Azután visszajön a levél: Nem kereste.
1, Hogyan tovább?
2, Személyesen kell bevinni?
3, Miért vannak azok ott, vagy nincsenek ott?
Ha én így dolgoznék, akkor emberek meghalnának.
Üdvözlet
FZsolt
Ami lemaradt.
Botlik Dávid
szakügyintéző
Telefon: +36 1 224 9100
Mobil: +36 30 8233905
|
Pest Megyei Kormányhivatal Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály Szakértői Osztály 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a |
